Hírek

2017.04.25
A munkavédelmi hatóság 2017. évi országos tervezett ellenőrzési terve

A Nemzetgazdasági Minisztérium kiadott közleménye alapján a 2017. évi munkavédelmi ellenőrzési irányelvekről és az országos hatósági ellenőrzési tervről a következő tájékoztatást hozta nyilvánosságra.

 

Az ellenőrzési terv célja

 

Az ellenőrzési terv fő célja, hogy egységes követelményrendszert alkotva, kiszámítható, tárgyszerű alapot adjon a munkavédelmi, munkaügyi ellenőrzést végző hatóság 2017. évi tervezett ellenőrzéseihez. Az eljárások során juttassák érvényre az Egyszerű Állam középtávú kormányzati programban foglalt alapelveket oly módon is, hogy a vizsgálatokat gyorsan, a Ket. szerinti eljárási határidők betartásával folytatják le.

Stratégiai cél annak elősegítése, hogy a munkavállalók alapvető jogai érvényesüljenek, rendelkezzenek rendezett jogviszonnyal, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, és ez segítse a munkahelyek megtartását, illetve az új, legális (adózó) munkahelyek létesítését, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények valósuljanak meg.

 

A hatósági ellenőrzés típusai:

Célvizsgálat: Olyan ellenőrzés, ami konkrét ellenőrzési célra irányul (pl.: foglalkoztatás jogszerűségének munkaügyi vagy egy tevékenységnek a munkavédelmi szempontú vizsgálata egy nemzetgazdasági ágazatban) és nem öleli fel az Mvt. 81. (4) bekezdésében, illetve a Met. 3. (l) bekezdésében felsorolt összes ellenőrzési tárgykört. Módszerét illetően jellemzően legalább három hétig tart és az ellenőrzést végző kormánytisztviselők többsége részt vesz az ellenőrzéseken.

Akcióellenőrzés: Olyan ellenőrzés, ami konkrét ellenőrzési célra irányul. Módszerét illetően maximum három hétig tart és az ellenőrzést végző kormánytisztviselők többsége részt vesz az ellenőrzéseken.

Komplex ellenőrzés:

  • Munkavédelmi szakterület esetében: az olyan ellenőrzés, amely magában foglalja a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai irányításért felelős szervezeti egységének iránymutatása szerint a munkáltatók általános munkavédelmi feladatainak teljes körű vizsgálatát.
  • Munkaügyi szakterület esetében: az olyan ellenőrzés, ami felöleli a Met. 3. (1) bekezdésében nevesített ellenőrzési tárgykörök összességét, illetőleg a foglalkoztatás sajátosságai szerint azok többségét. Módszerét tekintve folyamatellenőrzésként hajtható végre. A komplex ellenőrzésnek minden esetben része a foglalkoztatási szabályok [Met. 3. S (1) bekezdés a)-b) pont], a munka- és pihenőidő nyilvántartás szabályainak [Met. 3. S. (l) bekezdés pont], ezzel összefiiggésben a munkabérre vonatkozó szabályoknak [Met. 3. (1) bekezdés g) pont] a vizsgálata.

Előre bejelentett ellenőrzés: a munkavédelmi szakterület esetében az ellenőrzést megelőzően egy hónappal történő kiértesítés alapján, több ellenőrzést végző kormánytisztviselő által végzett helyszíni ellenőrzés a Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/12998/2015. számú Módszertani útmutatója szerinti tartalommal.

Közérdekű bejelentés, panasz vizsgálata: a bejelentés (panasz) valamennyi, a munkavédelmi, munkaügyi ellenőrzést végző hatóság hatáskörébe tartozó kérdésére ki kell terjednie. A bejelentés, panasz kapcsán, ha az átfogóbb jogsértésre utal, ki kell tełjednie a komplex ellenőrzés alatt nevesített minimális szakmai tartalomra.

Utóellenőrzés: a jogerős döntésben foglaltak végrehajtásának vizsgálata, különös tekintettel a munkavállalók életét, testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztető körülmények, illetve a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása esetén.

 

A munkavédelmi ellenőrzés tárgya

 

a) 2017. II. negyedév: Építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálata

 

A célvizsgálat indokolása: Az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzését az indokolja, hogy a hatóság nyilvántartása alapján az ellenőrzési terv kiadását megelőző időszakban (2016. 1-111. negyedévében), a szabálytalan munkavégzés miatt bekövetkezett súlyos munkabalesetek aránya az egyik legmagasabb volt az ágazatban (IO súlyos és 6 halálos kimenetelű eset történt). A célvizsgálat további szakmai indoka, hogy az építési munkák során a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó jelentős egészségkárosító veszélyekkel és kockázatokkal is számolni kell (pl. nehéz fizikai munkavégzésből adódó megterhelés, határérték feletti por-, zaj- és rezgésexpozíció lehetősége, a szabadtéri klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai stb.).

Az ellenőrzések döntően a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjedjenek ki.

 

b) 2017. IV. negyedév: Kereskedelmi ágazat célvizsgálata

 

A célvizsgálat indokolása: A kereskedelem ellenőrzését az indokolja, hogy az ágazatban foglalkoztatottak száma az egyik legmagasabb, továbbá az ellenőrzési terv kiadását megelőző időszakban (2016. 1-111. negyedévében) a legtöbb bejelentett munkabaleset a kiskereskedelmi ágazatban történt.

Az ellenőrzések döntően a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjedjenek ki.

 

c) 2017.Ill.-IV. negyedév: Megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakörülményeinek célvizsgálata

 

A célvizsgálat indokolása: A vizsgálat célja a figyelem ráirányítása a megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő munkavállalók speciális munkavédelmi szükségleteire, és adatok gyűjtése a jelenlegi helyzetről. A felmérést az indokolja, hogy az Alapvető Jogok Biztosa az AJB 5360/2012. számú, a fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatási körülményeit vizsgáló jelentésében az eljáró hatóságok felé intézkedések megtételét javasolta, és rendszeres tájékoztatást kért azok megvalósulásáról.

 

A munkavédelmi hatóság az Mvt. 82. alapján munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy az összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben. A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet.

 

A munkavédelmi hatóság az Mvt. 82D. alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során az a) — d) pontokban meghatározott valamely magatartást megvalósítja. A közigazgatási bírság összege 500 000 Ft-ig terjedhet.

 

Honlap készítés